Ingatlanok esetében gyakori, hogy tulajdonjog és haszonélvezeti jog egyszerre van rájuk bejegyezve. Ilyenkor, néha nehéz eligazodni a jog világában: milyen jogai vannak a haszonélvezőnek, mit tehet a tulajdonos haszonélvezettel terhelt ingatlanával? Melyik jogosultság erősebb? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

Hogyan keletkezik a tulajdonjog és a haszonélvezeti jog?

Az ingatlan tulajdonszerzés leggyakoribb módjai az ingyenes vagy visszterhes szerződésben történő átruházás, illetve az öröklés. Haszonélvezeti jog létrejöhet törvény erejénél fogva – például az özvegy haszonélvezeti joga az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyakon –, valamint szerződéssel is alapítható. Ingatlan esetében – ahogy a tulajdonjognál, úgy a haszonélvezeti jognál is – szükség van az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre is. A haszonélvezeti jog vagyoni értékű jog, természetes és jogi személy részére is alapítható, azonban csak határozott időre. A tulajdonos és a haszonélvező személye mindig különböző.

Jogosultságok és kötelezettségek

A Polgári Törvénykönyv értelmében a tulajdonost megilleti a birtoklás, használat, hasznosítás, hasznok szedésének joga, valamint rendelkezhet tulajdonával. A haszonélvezőt is megilleti a birtoklás, használat, hasznok szedésének joga, egyedül rendelkezési joga nincsen. A haszonélvező jogosultságai tehát majdnem megegyeznek a tulajdonoséval, így a legfontosabb kérdés, hogy ki élvez elsőbbséget ezen jogok gyakorlásában.

A Polgári Törvénykönyv azt is kimondja, hogy a haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, használat, hasznok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező nem él e jogaival. Ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a haszonélvezeti jog erősebb jogosultság, mint a tulajdonjog, s így igencsak megköti a tulajdonos kezét. Egy lakás esetében például a haszonélvező elsődleges joga, hogy a lakásban éljen, azt használja, főzzön, mosson, összejövetelt rendezzen benne, ezeket a jogait a tulajdonos csak annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező azt engedi. Ha szeretné, a haszonélvező jogának gyakorlását másnak is átengedheti, a haszonélvezeti jogot azonban el nem adhatja. Ingyenesen bármikor, a tulajdonos hozzájárulása nélkül átengedheti haszonélvezeti jogát, ha azonban ellenérték fejében szeretné ezt megtenni – tehát például szeretné az ingatlant bérbeadni –, ezt csak akkor teheti meg, ha a tulajdonos, azonos feltételek mellett, az ingatlan használatára, hasznosítására, hasznainak szedésére nem tart igényt. A rendelkezési jog kizárólag a tulajdonost illeti meg, a tulajdonos tehát a haszonélvező hozzájárulása nélkül eladhatja, megterhelheti az ingatlant, fontos azonban, hogy a haszonélvezeti jog ilyenkor sem szűnik meg.

Ami a kötelezettségeket illeti, ha a haszonélvező használja az ingatlant, ő viseli a dologgal kapcsolatos terheket és a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek is őt terhelik. Mindig a tulajdonos viseli azonban a rendkívüli javítási vagy helyreállítási munkálatok költségeit.

Családon belül a leggyakoribb

A haszonélvezeti jog keletkezésének – a törvény erejénél fogva keletkező haszonélvezeti jogot leszámítva – talán leggyakoribb módja az, amikor közeli hozzátartozók (általában szülő és gyermeke vagy nagyszülő és unokája) között ingatlan ajándékozási szerződés jön létre, melyben általában a felmenő ajándékoz leszármazójának egy ingatlant. Ezekben az esetekben a felmenők gyakran szeretnék maguknak fenntartani a haszonélvezeti jogot, hogy például gond nélkül élhessenek továbbra is az ingatlanban vagy befektetésként vásárolt ingatlan esetében így ők adhatják bérbe, s szedhetik hasznait. Ezzel kapcsolatban érdemes lehet megjegyezni, hogy míg korábban a bejegyzésnél elfogadták azt, ha az ajándékozási szerződésbe belefoglalták, hogy az ingatlan ajándékozása mellett az ajándékozó a haszonélvezeti jogot fenntartaná magának, ma ez a fordulat már nem elfogadható. Külön ki kell térni arra, hogy az ajándékozó haszonélvezeti jogot szeretne alapítani a szóban forgó ingatlanon.

A haszonélvezeti jog megszűnése

A haszonélvezeti jog megszűnésének mindössze négy esete van: a határozott időtartam lejárta, a haszonélvező halála vagy jogutód nélküli megszűnése, ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát, illetve a jogügylettel történő megszüntetés. Utóbbihoz a haszonélvező lemondó nyilatkozata szükséges, ami rendszerint a haszonélvezeti jog megváltását teszi szükségessé (ami történhet ingyenesen vagy ellenérték fejében történő lemondással), illetve ingatlanon fennálló haszonélvezeti jog esetén minden megszűnési mód tekintetében szükség van az ingatlan-nyilvántartásból való törlésre.

Reméljük, cikkünk rávilágított, hogy a haszonélvezeti jog igen erős jogosultság, alapítása általában jó kapcsolatot és szoros együttműködést kíván meg a tulajdonos és a haszonélvező között. Ha bizonytalan, konzultáljon szakemberrel mielőtt ingatlanán haszonélvezeti jogot alapítana!