A COVID-19 nem csak magánszemélyként lehet hatással az életünkre. A likviditási gondokkal küzdő cégek számának növekedése következtében veszélybe kerülhet a vállalkozások szerződéseinek teljesítése is. Cikkünkben gyakorlati szemmel igyekszünk bemutatni néhány megoldást ennek elkerülése érdekében.

A koronavírus nem csak a megbetegedéstől való félelem és a kijárási korlátozások okozta stresszhelyzet miatt veszélyes. A járvány következtében kialakuló gazdasági válság számos vállalkozást tehet fizetésképtelenné, sőt, sodorhat a csőd szélére. Egyértelmű tehát, hogy a gazdasági szereplők jelen helyzetben kétszer is meggondolják, kivel kössenek szerződést, illetve felmondják, módosítsák-e a meglévőket. A gazdaság azonban nem állhat le teljesen, és erre nincs is szükség, hiszen a megfelelő szerződéses konstrukcióval, valamint a veszélyhelyzet ideje alatt is jól érvényesíthető mellékkötelezettségek kikötésével a járványhelyzetben sem kell tartanunk attól, hogy a másik fél teljesítésének hiánya esetén vállalkozásunknak likviditási gondokkal kelljen megküzdenie.

Megbízható üzleti partnereink esetében eddig talán eszünkbe sem jutott volna szerződéseinket külön kötelezettségekkel biztosítani, ilyen kiszámíthatatlan körülmények között azonban érdemes elgondolkodnunk biztosítékok beépítésén jelenlegi és jövőbeli megállapodásainkba. A klasszikus biztosítéki szerződések (kezesség, garancia) jelen helyzetben kevésbé hatékonyak, van azonban néhány konstrukció, melyek most is lehetővé teszik követeléseink gyors érvényesítését.

HOGYAN BIZTOSÍTHATJUK SZERZŐDÉSEINKET?

Előleg

Szerződéseink létrejöttét, teljesítését gyakran, a veszélyhelyzetre tekintet nélkül is biztosítani kívánjuk. Erre szolgál például az előleg intézménye. Új megállapodás esetén az egyik fél általában azért adja a másik félnek, hogy biztosítsa őt szerződéskötési szándékáról. Szinte bármilyen megállapodást biztosíthatunk e kötelezettség kikötésével.

Az előleg előnye, hogy a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) nem szabályozza, így a felek teljesen szabadon rendelkezhetnek róla. Bármekkora összegű lehet, annak mértékét sem jogszabály, sem a bírósági gyakorlat nem korlátozza és azt a kötelezett bármikor átadhatja a jogosultnak. További előnyei közé tartozik, hogy a szerződéskötés előtt, vagy azzal egyidejűleg is átadható, valamint a pénzfizetési kötelezettség részét képezi; amennyiben a szerződés létrejön, a fizetendő összeg az előleg összegével csökken. Nincs azonban szankciós jellege; amennyiben a szerződés meghiúsul, az előleg visszajár.

Tulajdonképpen nem is kötelező szerződésben feltüntetni, a könnyebb érvényesíthetőség és bizonyíthatóság érdekében azonban mindenképpen javasolt írásba foglalni. Új szerződés kötése esetén jelen helyzetben is könnyen és gyorsan érvényesíthető, szerződésbe foglalható mellékkötelezettség, melynél mind a megállapodásba foglalás, mind a fizetés érintkezésmentesen megvalósítható.

Kötbér

A kötbér a szerződés önkéntes megerősítése, melynek esetében a kötelezett szerződésszegés esetére vállalja meghatározott pénzösszeg megfizetését. Bármilyen szerződésszegéshez kapcsolódhat, így a felek kiköthetik például késedelmes teljesítésért, hibás teljesítés esetére vagy meghiúsulás miatt, azaz amikor a teljesítés elmarad.

A kötbért a feleknek szerződésben kell meghatározniuk. Érvényesen csak írásban lehet kikötni. A kötbér törvényes korlátai közé tartozik, hogy a teljesítés elmaradása esetén, vagyis a meghiúsulási kötbér érvényesítésénél a teljesítés követelése kizárt. Így, ha a teljesítés elmaradt, és emiatt a szerződésben kikötött kötbért érvényesíti a jogosult, akkor a teljesítést emellett már nem követelheti. Továbbá, a késedelmi kötbér mellett a teljesítési kötelezettség továbbra is fennáll, ha pedig hibásan teljesítettek, és ezért a kötbért követelik, akkor a szavatossági igény már nem érvényesíthető. Emellett korlátot jelent, hogy a kötbér után kamatot nem lehet kikötni. Azonban a késedelmesen kifizetett kötbér után lehet késedelmi kamatot érvényesíteni, azt nem tiltja a törvény. Fontos tudnivaló még, hogy a túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság kérelemre mérsékelheti.

A jelenlegi helyzetben javasolt kötbér kikötése az újonnan kötött megállapodásokban, illetve a szerződés módosításával a korábbiakban is lehetőség nyílik erre. Előnye, hogy elősegítheti az önkéntes teljesítést, gyorsan és egyszerűen szerződésbe foglalható, illetve a vírushelyzet szintén nem akadályoz ennek kikötésében.

Bánatpénz – Valóban létezik?

Igen, valóban létezik olyan, hogy bánatpénz. Ráadásul szerepel a Ptk.-ban. Bánatpénz fizetésére a szerződéstől történő elállás esetén kerülhet sor, ha a felek a szerződésben így rendelkeztek. Szerződéstől elállás esetén a szerződést az egyik fél egyoldalúan úgy szünteti meg, mintha az létre sem jött volna. Elállás esetén a szerződés visszamenőlegesen szűnik meg. Természetesen találhatunk olyan szerződéseket, ahol ez nem lehetséges. Ilyen például egy bérleti szerződés, melynek esetében a bérlő ténylegesen használta már a bérelt ingatlant. Az ilyen szerződéstől nem lehet elállni, azokat csak a jövőre nézve lehet felmondani. Ha a szerződésben kikötött összeg eltúlzott, a bíróságtól kérhető a túlzott mértékű bánatpénz összegének mérséklése. Az eltúlzottság mértéke az adott szerződéstől függhet.

„Például egy doboz joghurt vásárlása esetén 10.000,- forint bánatpénz kikötése akkor is eltúlzott, ha feltételezzük, hogy a joghurt egy 50.000,- forintért kínált fogás nélkülözhetetlen alkotóeleme, mert egy doboz joghurt ennél jóval olcsóbban, más forrásból is beszerezhető. Egy egyedi tervezésű díszlet elkészítésére vonatkozó szerződés esetén azonban a díszlet értékét meghaladó összegű bánatpénz kikötése elfogadható lehet, hiszen a díszlet helyettesítése vagy mellőzése a díszlet értékét jelentősen meghaladó többletköltségeket is okozhat.”

– olvasható a Polgári Törvénykönyv egy korábbi magyarázatában.

Javasolt tehát bánatpénz kikötése abból a célból, hogy a jelenlegi helyzetre hivatkozva a szerződéses partner ne állhasson el a szerződés teljesítésétől. Mértéke összegszerűen vagy százalékosan is kiköthető, megállapítását, szerződésbe foglalását azonban a mérséklés elkerülése érdekében javasolt szakértőre bízni, hiszen a mérték mindig mérlegelés kérdése, a bíróság a bánatpénz összege és a ténylegesen nyújtott szolgáltatás arányát veszi figyelembe.
A fentiekhez hasonlóan a bánatpénz is egyszerűen szerződésbe foglalható, melyre a jelenlegi helyzet szinte semmilyen hatással nincsen, a módosítás vagy a szerződés megkötése akár személyes kontakt nélkül is kivitelezhető.

Részletesebb fizetési feltételek

Javasolt továbbá részletesebb fizetési feltételek kidolgozása bármilyen szerződéskötés vagy módosítás esetén. A válsághelyzet megköveteli a pontosabb fizetési ütemezést is (pl. építési szerződések esetében), és a felmondási vagy elállási feltételek szigorítását, illetve pontosabb kidolgozását a szerződésekben. Ezek biztonságot és kiszámíthatóságot biztosítanak a vállalkozásnak a jelenlegi bizonytalan időkben, és elősegítik a teljesítést is.

Tipp: Ha előleg, bánatpénz vagy kötbér fizetéséről rendelkezünk a szerződésben vagy részletesebb fizetési feltételekben állapodunk meg, érdemes a fizetési kötelezettséget közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban megerősíteni. Ha a kötelezett ilyen nyilatkozatot tesz, a szerződés peresítés nélkül is végrehajtható lesz.

Tartozáselismerő nyilatkozat

A tartozáselismerés olyan, az adós részéről tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, amelyben az adós elismeri, hogy valakivel szemben tartozása, kötelezettsége áll fenn.

Egyik nagy előnye, hogy ilyen nyilatkozatot bármilyen tartozás esetén, a szerződéskötést követően is bármikor tehet szerződő partnerünk. Továbbá, mivel egyoldalú jognyilatkozat, a hitelezőnek nem kell jelen lennie a nyilatkozat megtétele során. A nyilatkozat megtételét követően az adósnak kell bizonyítania, hogy a tartozása nem áll fenn, vagy például, hogy a szerződés, mely alapján a tartozás fennáll, érvénytelen. Ez jelentős könnyebbséget jelent a hitelezőnek. Végül, de nem utolsó sorban előnyös azért is, mert az elévülést, azaz a követelés bírósági úton történő érvényesítése lehetőségének 5 éves időtartamát megszakítja, tehát a nyilatkozat következtében az 5 éves határidő újrakezdődik.

Kötelezettségvállaló nyilatkozat ügyvédi vagy közjegyzői okiratba is foglalható. A könnyebb végrehajthatóság érdekében a közjegyzői okiratba foglalás ajánlott, ugyanis míg a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerés azonnal végrehajtható, ügyvédi okiratba foglalt nyilatkozat esetén kizárólag bírósági úton történő érvényesítésnek van helye, mely sokkal hosszadalmasabb procedúrát von maga után.

A tartozáselismerő nyilatkozat legnagyobb előnyei tehát: bármilyen tartozás esetén kérhető, szerződésbe foglalható, de utólag is megtehető, az adós akár érintkezésmentesen, bármikor nyilatkozhat, valamint közjegyzői okirat esetén közvetlenül végrehajtható.

A koronavírus járvány miatti veszélyhelyzet nem függesztette fel a közjegyző előtti ügyintézést, így a nyilatkozat megtétele sem ütközik akadályba. Személyes nyilatkozattételre csak bizonyos esetekben és feltételek mellett van lehetőség, papír alapon vagy elektronikus formában azonban továbbra is zajlik a kapcsolattartás. A lehetőségek szerint a bírósági eljárások is elindulnak, illetve folytatódnak, azonban azok elhúzódására lehet számítani. A végrehajtással kapcsolatban elsősorban az adós bankszámlájára vezetett végrehajtás javasolt.

A fent említettekre tekintettel tehát a közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat jelen helyzetben a követelések behajtásának egyszerű és biztonságos módja, ha az adós elismeri tartozásának fennállását.

Tipp: A tartozáselismerő nyilatkozat aláírásához a kötelezett jelen helyzetben is köteles közjegyző előtt megjelenni. Külföldi székhely vagy lakóhely esetén azonban ügyvéd vagy ügyvédi iroda részére meghatalmazás adható, mely alapján eljárhat az adós nevében. A meghatalmazást a kötelezett székhelye vagy lakóhelye szerinti állam általi hitelesítéssel kell ellátni.

Zálogjog

A zálogszerződéssel alapított zálogjog az egyik legfontosabb szerződést biztosító mellékkötelezettség. Zálogjog alapján jogosultként a követelés biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshetünk, ha a kötelezett nem teljesít. Zálogjog alapítható egy vagy több, fennálló vagy jövőbeli, feltétlen vagy feltételes, meghatározott vagy meghatározható összegű pénzkövetelés biztosítására. Lehetőség van egy konkrét keretösszeg meghatározására is, amelynek erejéig a zálogjogosult kielégítést kereshet a zálogtárgyból.

Jelzálogjogot lehet alapítani ingatlanon, ingóságon vagy gazdasági társaság teljes vagyonán, jogokon vagy követeléseken is. Ingó jelzálogjog vagy vagyont terhelő zálogjog csak közjegyző előtt, közjegyzői okirat formájában alapítható. Szükséges hozzá a zálogjog megfelelő nyilvántartásba való bejegyzése: ingatlan esetén az ingatlan-nyilvántartásba, ingó dolog, valamint jog és követelés esetén a hitelbiztosítéki nyilvántartásba.

Amennyiben a kötelezett a zálogjoggal megterhelt követelést határidőben nem teljesíti, akkor a jogosultnak megnyílik az ún. kielégítési joga, vagyis követelése megtérülését a zálogtárgyból oldhatja meg. A Ptk. szabályozása alapján a jogosultnak két út áll a rendelkezésére: a bírósági végrehajtás és a bírósági végrehajtáson kívüli út. A zálogjog bírósági végrehajtás útján való érvényesítését külön törvény szabályozza, amely rendelkezik a követelés bírósági végrehajtás mellőzésével való kielégítésének módjairól is. A jogszabály három módot határoz meg, melyek közül a zálogjogosult választhatja ki, hogy melyikkel kíván élni. Ezek: a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése, a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése, az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése.

Fontos még megjegyezni, hogy a Ptk. meghatároz olyan szerződéstípusokat, amelyeknél nem szükséges a zálogszerződés megléte, hanem a követelés jogosultját törvényes zálogjog illeti meg azon tárgyakon, amelyek a szerződés megkötése révén a birtokába kerültek. Ilyenek például a vállalkozási és megbízási típusú szerződések, a fuvarozási és a bérleti szerződés.

A zálogszerződést javasolt közjegyzői okiratba foglalni, hiszen ebben az esetben nem szerződésszerű teljesítés esetén a végrehajtási eljárás megindításához elkerülhető a bírósági út. Magánokiratba foglalt zálogszerződés esetén a zálogtárgyból való kielégítés a bírósági határozat alapján elrendelt végrehajtási eljárás során történik. A közjegyzői okirat alapján közvetlenül a közokiratot készítő közjegyzőnél lehet kérni a végrehajtási eljárás megindítását, aki a végrehajtási záradékkal ellátott közjegyzői okiratot közvetlenül megküldi az illetékes végrehajtónak.

A zálogszerződést a közjegyző készíti el a felek nyilatkozatai és az előzetesen egyeztetett adatok alapján. A szerződés aláírásakor jelen kell lennie és alá kell írnia a közokiratot a zálogjogosultnak és a zálogkötelezettnek is. Biztonságot jelenthet az ügyfelek számára az is, hogy a közjegyző köteles a felek személyazonosságát a központi nyilvántartásból ellenőrizni, hiteles tulajdoni lap vagy cégkivonat lekérdezésével az aktuális tulajdoni viszonyokról és a képviseleti jogról meggyőződni. A közjegyző, mint független és pártatlan hatósági személy, köteles kioktatni a feleket a vonatkozó jogszabályokról, vizsgálni azt, hogy a szerződéskötésnek vannak-e jogi akadályai (pl. szerződéskötési képesség hiánya, megtévesztés, kényszer, fenyegetés stb.), illetve a szerződésnek vannak-e jogellenes rendelkezései.

A veszélyhelyzet ideje alatt átalakult a közjegyzői eljárásokban történő ügyintézés, némileg szűkült a közjegyző előtt személyesen intézhető ügyek köre. Viszont a közjegyzői irodák továbbra is nyitva tartanak és bizonyos megkötésekkel felkereshetők. Személyesen továbbra is intézhető az okiratszerkesztés, azonban a hitelbiztosítéki nyilatkozat rögzítése és a végrehajtás elrendelése iránti eljárás esetében csak írásban, papír alapon vagy elektronikus úton történhet a közjegyző és az ügyfél közötti kapcsolattartás.

Tipp: A cégvagyonra szerződésben alapított keretbiztosítéki zálogjog esetén is érdemes a fizetési kötelezettséget közjegyző előtt tett egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban megerősíteni. Ha a kötelezett ilyen nyilatkozatot tesz, az számára tűrési kötelezettséget keletkeztet a jogosult követelésének zálogjogból való kielégítésére.

Faktorálás

A faktoring a kölcsönszerződések egy speciális formája, általában akkor alkalmazzák, amikor a jogosulti oldal néz szembe likviditási problémával. Szereplői a jogosult, a faktor és az a harmadik személy, akivel szemben a jogosultnak követelése van, mikor pl. a jogosult az árut vagy szolgáltatását halasztott fizetéssel értékesíti.

A faktoring lényege, hogy a faktor a megkötött szerződés alapján pénzösszeg azonnali kifizetésére, esetleg egyéb szolgáltatások nyújtására vállal kötelezettséget, melynek biztosítékaként a jogosult a faktorra engedményezi a kötelezettjével szembeni, már fennálló vagy a jövőben esedékessé váló követelését, tehát azokat ezt követően a faktor érvényesítheti.

A kockázat viselésétől függően a faktoring lehet visszterhes, ez esetben, ha a kötelezett nem fizet, a faktor jogosult a számlát visszavásároltatni a jogosulttal. Ez különösen olyan kis- és középvállalati ügyfelek számára vonzó, amelyek likviditási gondokkal küzdenek, nem tudnak bankkölcsönhöz jutni, de az átlagosnál jobb vevőik vannak. A visszteher mentes faktoring esetén az ügyletbe beléphet a hitelbiztosító is. Ha a kötelezett csődöt jelent, vagy fizetésképtelenné válik, a biztosító kártalanítja a faktort. Ez a forma olyan kis- és középvállalatok számára lehet érdekes, amelyek tudatosan igyekeznek megóvni saját tőkéjüket és elkerülni a felesleges kockázatokat.

Sok cég tart attól a jelenlegi válsághelyzetben, hogy vevőik nem, vagy csak késve tudnak fizetni, a kintlévőségek rendezése azonban sürgőssé válik. A faktorálás nem hitel, hanem a vevőkövetelések megfinanszírozása, ezért az aktuális helyzetben is megoldást nyújthat egy cég likviditási problémáira. Nem igényel tárgyi fedezetet, ingatlan jelzálogot. Lehetővé teszi, hogy a vállalkozások a hosszabb fizetési határidő helyett szinte azonnal számlakövetelésük összegének jelentős részéhez hozzájussanak.

Tehát összefoglalva, a faktoring legnagyobb előnyei: nincs szükség a hagyományos értelemben vett banki biztosítékokra, igénybevételével jelentősen csökkenek vállalkozásunk kintlévőségei, védelmet nyújt az adósok fizetési késedelme, mulasztása ellen, szállítói kötelezettségeink kezelhetőbbé válnak, nő az eszközök forgási sebessége, javul a cég likviditása, valamint a cégről kedvező kép alakul ki a piacon, hiszen pontos fizetővé tud válni.

Ha faktoring szerződést kötnénk, első lépésként keressünk fel egy faktoring céget, mely először felméri, hogy a vállalkozás vevői (akiknek fizetési kötelezettségük áll fenn a vállalkozás felé) fizetőképesek-e, és megvizsgálja a felek közötti ügyletet. Ezután kerül sor a szerződéskötésre, majd az ügyletek befogadására. Az okirat elkészítése után folyósítják a pénzösszeget.

A válsághelyzet nem befolyásolja a faktoring érvényesíthetőségét. A faktorálást a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) is megfelelő megoldásnak tartja az aktuális helyzetben. Az MKIK a Kormánynak benyújtott második válságkezelési javaslatcsomagjának intézkedései között szerepel a faktorálási lehetőségek bővítése, mint opció az életképes hazai vállalkozások kiemelt támogatására, likviditásuk növelésére.

Összegezve

A veszélyhelyzet és a gazdasági nehézségek ellenére sem szabad tehát kétségbe esnünk, bőven akad lehetőség kintlévőségeink behajtására, szerződéseink biztosítására. Az előleg, a kötbér, valamint a bánatpénz jelen helyzetben is erősítik partnerünk fizetési készségét. A fizetési feltételek részletesebb meghatározása biztonságot nyújthat ebben a bizonytalan helyzetben. A tartozáselismerő nyilatkozat együttműködő ügyfelek, partnerek esetén mind szerződéskötéskor, mind azt követően biztosítja a megállapodás teljesítését. Zálogszerződés vagy faktoring szerződés kötése esetén pedig szintén számos lehetőségünk nyílik követeléseink behajtására.

Hangsúlyozzuk, hogy ez a tájékoztató csak rövid összefoglalója azoknak a tényezőknek, amelyek kritikusak lehetnek a következő időszakra vonatkozóan. Konkrét esetekben további elemzésre van szükség a társaságok üzletpolitikájával összehangolt, az egyedi esetekre vonatkozó helyes, megalapozott és jogszerű döntések érdekében.