A koronavírus-járvány okozta bizonytalanság, illetve az ezzel együtt járó megváltozott gazdasági helyzet sem ad lehetőséget a vállalkozásoknak a versenykorlátozó magatartások (kartellezés) tanúsítására. Az elmúlt időszakban számos közlemény és nyilatkozat látott napvilágot – nemzetközi és uniós szinten egyaránt – annak érdekében, hogy a piaci szereplők a jelen helyzetben is egyértelmű útmutatásokat kapjanak arra nézve, hogy mit szabad és mit nem. Összességében kijelenthető, hogy versenyhatóságok nem lazítottak a szigorú előírásokon és továbbra is elsődleges feladatuknak tekintik a versenyjogi jogsértésekkel szembeni határozott fellépést. A kiadott állásfoglalásokat Dr. Bitai Zsófia elemzi.

A kialakult rendkívüli helyzetben a legtöbb cég olyan kihívásokkal néz szembe, amelyek korábban teljesen ismeretlenek voltak. A nehézségekre adott válaszok eltérőek lehetnek, a cégek közötti együttműködés és kommunikáció természetesen szükséges és előremutató lehet a kilábaláshoz vezető úton, azonban fontos leszögezni, hogy az előbb említett speciális reakciók semmiképpen sem lehetnek jogsértőek arra való hivatkozással, hogy azt a megváltozott körülmények indokolták. A járványhelyzet nem szolgálhat alapjául a kartellezésnek vagy az erőfölénnyel való visszaélésnek. A vállalkozások most is kötelesek felelősségteljesen eljárni.

Együttműködés keretek között

A következőkben összegyűjtöttük azon nyilatkozatokat és közleményeket, amelyek felvilágosítást adnak a versenyjog alkalmazásáról a koronavírus miatti járvány ideje alatt és azt követően. A tagállami versenyhatóságokat – köztük a GVH-t – tömörítő Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) március végén, az Európai Bizottság (EB) és a Nemzetközi Versenyhálózat Irányító Testülete (ICN) pedig áprilisban adták ki állásfoglalásaikat.

A Bizottság kiemeli, hogy a járvány sokkhatásként érte a világgazdaságot a keresleti és a kínálati oldalon egyaránt. Érthető módon főleg az egészségügyi ágazathoz tartozó termékek esetében (gyógyszerek, orvostechnikai felszerelések) nőtt drasztikusan a kereslet, ezért a Bizottság tisztában van azzal, hogy szükség lehet a vállalkozások közötti együttműködésre az érintett ágazatokban, illetve más olyan vállalkozások között is, akik pl. gyártósoraik egy részét átalakítják a szűkösen rendelkezésre álló termékek előállítására.

Az ECN tagjai is hasonlóan vélekednek a vállalkozások együttműködéséről, de ugyanúgy elsősorban a szűkösen rendelkezésre álló termékek (pl. maszkok, kézfertőtlenítő) biztosítására és tisztességes forgalmazására helyezik a hangsúlyt. Az ellátási hiány elkerülése érdekében tett átmeneti intézkedésekkel szemben nem kíván aktívan fellépni. Természetesen kérdés, hogy aggályosak-e az együttműködések, de az ECN szerint ez nem valószínű, mert olyan előnyökkel járnának, amelyek vélhetően ellensúlyozzák az esetleges korlátozásokat.

Az ICN nyilatkozata szerint is szükségesek lehetnek az átmeneti együttműködések a versenytársak között, azonban szintén az olyan szűkösen rendelkezésre álló termékek (egészségügyi felszerelések és orvosi eszközök) és szolgáltatások körét jelölik meg, amelyek a fogyasztók egészségét és biztonságát védik. Fontos kritériumok, hogy ezek a törekvések csak a szükséges időre és tárgykörre korlátozódjanak és összhangban álljanak a jogszabályokkal vagy a hatóságok speciális iránymutatásaival. A versenyhatóságok megfelelőnek ítélhetik, hogy a vállalkozások közötti együttműködésekre vonatkozó szabályokat hozzáigazítsák a válságkezelés szükségességéhez.

Mit szabad és mit nem?

Az előbbiek alapján tehát kijelenthető, hogy a vállalkozások közötti együttműködés csak kifejezetten szűk körben alkalmazható. Ennek kapcsán a Bizottság hangsúlyozza, hogy e rendkívüli körülmények között minden eddiginél fontosabb, hogy a vállalkozások és a fogyasztók védelemben részesüljenek a versenyjog alapján. Ezért továbbra is szorosan és aktívan nyomon követi a releváns piaci fejleményeket annak érdekében, hogy felderítse az olyan eseteket, amikor egyes vállalkozások a jelenlegi helyzetet kihasználva megszegik az uniós antitröszt-jogszabályokat, akár úgy, hogy versenyellenes megállapodásokat kötnek, akár pedig úgy, hogy visszaélnek az erőfölényükkel. A Bizottság különösen nem tolerálja az olyan vállalkozások magatartását, amelyek a válságot nyereségszerzés céljából versenyellenes összejátszásra vagy erőfölénnyel való visszaélésre próbálják kihasználni (beleértve a válság sajátos körülményeiből fakadó erőfölényt is), például a vásárlók és a fogyasztók kihasználásával (pl. a szokásos versenyszint feletti árak felszámításával) vagy a termelésnek végső soron a fogyasztókat károsító korlátozásával (pl. azáltal, hogy akadályozzák a termelés növelésére irányuló kísérleteket, melyek célja az ellátási hiány kezelése lenne).

A Bizottság természetesen tisztában van azzal, hogy az egészségügyi ágazatban folytatott együttműködés például egy szakmai szövetség (vagy egy független tanácsadó) megbízására korlátozódhat a következők céljából: az alapanyagok közös szállításának összehangolása; hozzájárulás azon alapvető gyógyszerek azonosításához, amelyek esetében az előre jelzett gyártási mennyiségre tekintettel fennáll a hiány kockázata; a termelési és kapacitási információk összesítése, az egyes vállalatokra vonatkozó információk cseréje nélkül; a tagállami szintű kereslet előrejelzésére vonatkozó modell kidolgozása; a kínálati résre vonatkozó összesített információk megosztása – egyedi alapon és anélkül, hogy ezt az információt megosztanák a versenytársakkal – annak céljából, hogy jelezzék, képesek-e pótolni az ellátási hiányt a kereslet kielégítése. Az ilyen tevékenységek nem vetnek fel antitröszt-aggályokat, feltéve, hogy megfelelő biztosítékok vonatkoznak rájuk, például nem áramlik vissza egyedi vállalati információ a versenytársakhoz.

Az ECN szintén nevesíti a kartellezést és az erőfölénnyel való visszaélést, mint olyan magatartásokat, amelyek nem tolerálhatók a jelenlegi helyzetben sem, sőt különös fellépésre számíthatnak azok a vállalkozások, amelyek így akarnak előnyt szerezni. Javaslatként megjegyzi, hogy a gyártók maximum árakat határozhatnak meg termékeik tekintetében és ezáltal megakadályozhatják, hogy forgalmazói szinten indokolatlan áremelésre kerüljön sor.

Végül az ICN arra figyelmeztet, hogy a helyzetet kihasználva egyes vállalkozások versenykorlátozó magatartást tanúsíthatnak, például kartellezhetnek vagy visszaélhetnek erőfölényükkel. Az ilyen magatartásokat ezentúl is folyamatosan figyelemmel kísérik a versenyhatóságok. Ezzel együtt viszont lényeges annak biztosítása, hogy a termékek és szolgáltatások továbbra is versenykörülmények szerinti árakon legyenek elérhetők, kiemelten is az egészségügyi felszerelések vonatkozásában.

Hogyan tovább?

Egyrészt továbbra is fontos az önkontroll, azaz, hogy minden egyes vállalkozás körültekintően járjon el és óvakodjon a kartellezés vagy az erőfölénnyel való visszaélés bármilyen formájától.

Másrészt a hatóságok – a közvetlen és nyílt kommunikáció, valamint az egyértelmű és átlátható iránymutatások révén – igyekeznek minden segítséget megadni a vállalkozásoknak és a nemzeti kormányoknak egyaránt. A Bizottság külön kiemeli, hogy továbbra is iránymutatást nyújt a vállalkozásoknak és a szakmai szövetségeknek a járvány hatékony kezelése érdekében mielőbb végrehajtandó, uniós dimenzióval rendelkező egyedi együttműködési kezdeményezésekkel kapcsolatban, különösen amennyiben még mindig bizonytalanság mutatkozik az ilyen kezdeményezések uniós versenyjoggal való összeegyeztethetőségét illetően. Az antitröszt-ügyekre vonatkozó iránymutatás tekintetében, a Bizottság – a Versenypolitikai Főigazgatóságán keresztül – készen áll arra, hogy kivételesen és saját belátása szerint ad hoc megerősítő levél útján ilyen iránymutatást nyújtson.

Ha a vállalkozásoknak kétségeik merülnének fel az EU/EGT versenyszabályaival való összeegyeztethetőséget illetően, akkor informális iránymutatásért fordulhatnak az EFTA Felügyeleti Hatósághoz vagy az érintett nemzeti versenyhatósághoz is.