E-KERESKEDELEM, WEBÁRUHÁZAK – FOGYASZTÓI SZERZŐDÉSEKRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK VÁLTOZÁSAI

A TISZTESSÉGES KERESKEDELMI GYAKORLAT ÉS FOGYASZTÓI KOMMUNIKÁCIÓ MINDIG IS KÖTELEZŐ KÖVETELMÉNY VOLT MINDEN VÁLLALKOZÁS SZÁMÁRA AZ EURÓPAI UNIÓ (EU) VALAMENNYI TAGÁLLAMÁBAN, ÍGY MAGYARORSZÁGON IS. NAPJAINKBAN A NAPRAKÉSZ JOGI SZABÁLYOZÁS, A TISZTESSÉGTELEN FOGYASZTÓI GYAKORLATOK ÉS KOMMUNIKÁCIÓ TILTÁSA A KORÁBBIAKNÁL IS NAGYOBB JELENTŐSÉGGEL BÍR ÚGY A GYORS TECHNOLÓGIAI FEJLŐDÉS, A NÖVEKVŐ DIGITÁLIS TÉR, AZ ÚJ DIGITÁLIS MEGOLDÁSOK, MINT A FOGYASZTÓK – RÉSZBEN EZEKNEK A GYORS VÁLTOZÁSOKNAK, RÉSZBEN AZ IMMÁR 2 ÉVES PANDÉMIÁS IDŐSZAKNAK KÖSZÖNHETŐ – FOKOZOTT KISZOLGÁLTATOTTSÁGA MIATT.

Ezért került sor több fogyasztóvédelmi tárgyú uniós irányelv módosítására az ún. Omnibusz Irányelv1 keretében, amely módosításokat Magyarország is teljeskörűen implementálta, így 2022. május 28-i hatálybalépéssel több fogyasztóvédelmi tárgyú magyar jogszabály is módosul.

A JELEN ÍRÁSUNKBAN A KORÁBBI CIKKÜNKBEN NEM ÉRINTETT, SZINTÉN 2022. MÁJUS 28-ÉN HATÁLYBA LÉPŐ, A FOGYASZTÓ ÉS A VÁLLALKOZÁSOK KÖZÖTTI SZERZŐDÉSEKET ÉRINTŐ JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSRÓL2 ÍRUNK, ARRÓL IS ELSŐSORBAN AZ ÚN. TÁVOLLÉVŐK KÖZÖTT KÖTÖTT SZERZŐDÉSEKET ÉRINTŐ JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSRÓL, AMELY SZABÁLYOZÁS TÖBBEK KÖZÖTT A WEBÁRUHÁZAKAT, E-KERESKEDELMET IS ÉRINTI:

Címéből következően a jogszabály3 a fogyasztó és vállalkozás között kötött szerződésekre, azaz a fogyasztói szerződésekre vonatkozott mindig is, most azonban kibővül a hatálya azzal a kitétellel, hogy „amikor a fogyasztó kifizeti vagy vállalja, hogy kifizeti az áru ellenértékét”, valamint kimondja a jogszabály, hogy „E rendeletben foglaltakat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a vállalkozás nem tárgyi adathordozón rögzített digitális tartalmat szolgáltat vagy digitális szolgáltatást nyújt vagy szolgáltatás nyújtását vállalja, a fogyasztó pedig személyes adatokat szolgáltat vagy ilyen adatok szolgáltatását vállalja a vállalkozás részére, …”. Ezáltal a fogyasztói jogok kibővülnek az olyan „ingyenes” digitális szolgáltatások terén is, amikor a fogyasztók nem pénzben fizetnek, hanem a személyes adataikkal és ez kihat az elállás, felmondás lehetőségére is.

Megjelennek olyan, alapvetően a digitális társadalommal, annak fejlődésével összefüggő új fogalmak is, amelyek a korábbi szabályozásban nem szerepeltek, pl. a „digitális szolgáltatás” („olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó számára, hogy digitális adatokat hozzon létre, kezeljen, tároljon vagy azokhoz hozzáférjen, vagy olyan szolgáltatás, amely lehetővé teszi a fogyasztó és a szolgáltatás más igénybe vevői által feltöltött vagy létrehozott digitális adatok megosztását, illetve az azokkal való egyéb interakciót”), az „online piac” („olyan szolgáltatás, amely a kereskedő által vagy a kereskedő nevében működtetett szoftvert, többek között weboldalt, valamely weboldal egy részét vagy valamely alkalmazást alkalmaz, és amelynek révén a fogyasztók távollevők közötti szerződést köthetnek más kereskedőkkel vagy fogyasztók”4), az „online piac szolgáltatója” („bármely olyan vállalkozás, aki vagy amely online piacot biztosít a fogyasztók számára”).

Ilyen további új fogalmak még a „kompatibilitás” („a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy együtt tudjon működni a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás átalakításának szükségessége nélkül olyan hardverrel vagy szoftverrel, amellyel az azonos típusú digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatásokat általában együtt használják”), az „interoperabilitás” („a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy együtt tudjon működni olyan hardverrel és szoftverrel, amely eltér attól, amellyel az azonos típusú digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatásokat általában együtt használják”) vagy „funkcionalitás” („a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás azon képessége, hogy a céljának megfelelő funkciókat betöltse””).

Emellett pontosításra került az „áru” fogalma is, miszerint áru a „digitális elemeket tartalmazó áru” is („ingó dolog, amely digitális tartalmat vagy digitális szolgáltatást foglal magában vagy azzal össze van kapcsolva, olyan módon, hogy az érintett digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás hiányában az áru nem tudná betölteni funkcióit”).

Kiegészítésre került az a jogszabályi felsorolás is, hogy milyen tájékoztatást kell a távollévők között kötött szerződések esetében a fogyasztók részére nyújtani. A változások szintén a digitális fejlődéssel függenek össze. Így például tájékoztatni kell a fogyasztókat a következőkről is:

– ha a vállalkozás egyéb olyan online kommunikációs eszközre vonatkozó elérhetőséget is rendelkezésre bocsát, amely biztosítja a fogyasztó számára az adatok tartós adathordozón történő tárolását (beleértve a levelezés dátumát és időpontját is), vagy

– ha a szerződés szerinti áruért vagy szolgáltatásért járó ellenszolgáltatás automatizált döntéshozatal alapján a fogyasztó személyére szabott,

– a digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás működéséről, valamint az alkalmazandó műszaki védelmi intézkedésről,

– a digitális elemeket tartalmazó áru, digitális tartalom és digitális szolgáltatás bármilyen vonatkozó kompatibilitásáról és interoperabilitásáról a vállalkozástól észszerűen elvárható ismereteknek megfelelően.

Az online piactereken az átláthatóság fokozása érdekében az online piac szolgáltatója köteles tájékoztatni a fogyasztót még további lényeges körülményekről is (azt megelőzően, hogy a fogyasztót a szerződés vagy ajánlat kötné):

– a fogyasztó keresési lekérdezése nyomán megjelenő ajánlatok rangsorolását meghatározó fő paraméterekről és ezeknek más paraméterekhez viszonyított jelentőségéről,

– arról, hogy az árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél vállalkozásnak minősül-e és arról, hogy ha nem vállalkozás, akkor a szerződés nem minősül fogyasztói szerződésnek, így a fogyasztót ebben az esetben nem illetik meg a fogyasztói jogok, továbbá

– arról, hogy a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek hogyan oszlanak meg árukat, szolgáltatásokat vagy digitális tartalmat kínáló harmadik fél és az online piac szolgáltatója között, és hogy ez nem érinti az online piac szolgáltató vagy a harmadik fél vállalkozás szerződés szerinti kötelezettségeit.

Módosultak a vállalkozások kötelezettségei a fogyasztó elállása, felmondása esetén is:

– A vállalkozás köteles tartózkodni az elállás, felmondás esetén a fogyasztó által szolgáltatott vagy létrehozott, a vállalkozás által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás használata során keletkezett tartalom felhasználásától (a jogszabályban megadott kivételekkel).

– Emellett a (bizonyos kivételekkel) a vállalkozás a fogyasztó kérésére a fogyasztó rendelkezésére bocsát minden olyan, a személyes adatoktól különböző tartalmat, amelyet a fogyasztó a vállalkozás által biztosított digitális tartalom vagy digitális szolgáltatás használata során szolgáltatott vagy hozott létre.

– A fogyasztó jogosult a digitális tartalmakat ingyenesen, korlátozásmentesen, észszerű időn belül, általánosan használt és géppel olvasható adatformátumban lehívni.

– Ugyanakkor a szerződéstől való elállás esetén a vállalkozás (a jogszabályban írtak betartásával) megakadályozhatja, hogy a fogyasztó tovább használja a digitális tartalmat, valamint a digitális szolgáltatást, különösen a digitális tartalomnak, valamint a digitális szolgáltatásnak a fogyasztó számára hozzáférhetetlenné tételével, vagy a fogyasztó felhasználói fiókjának letiltásával.

A módosult jogszabály ezzel összhangban azt is kimondja, hogy a szerződéstől való elállás esetén a fogyasztó is köteles tartózkodni a digitális tartalom vagy a digitális szolgáltatás használatától és ezek elérhetővé tételétől harmadik fél számára.

A fenti ismertetés nem teljeskörű sem az ismertetett jogszabály5 2022. május 28-án életbe lépő módosításai tekintetében, sem abban a tekintetben, hogy a fogyasztók és vállalkozások közötti szerződéseket egyéb jogszabályok is szabályozzák, valamint további fogyasztóvédelmi tárgyú jogszabályok rendelkezéseire is tekintettel kell lenni ezeknek a szerződéseknek a kialakítása, megkötése, a webáruházak kialakítása és a kapcsolódó kereskedelmi aktivitások, kommunikációk során.

Egyre több cég fordít kiemelt figyelmet a fogyasztók – vagy akár üzletfelek – megtévesztésének és az egyéb módon tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatoknak az elkerülésére és egyre többen fordulnak előzetes kontrollra ügyvédi irodákhoz mielőtt weboldalt, webáruházat alakítanak ki, reklámkampányt vagy egyéb fogyasztói aktivitásokat, kommunikációt, kereskedelmi gyakorlatot indítanának.

1 Az Európai Parlament és a Tanács 2019/2161 IRÁNYELVE (2019. november 27.) a 93/13/EGK tanácsi irányelvnek, valamint a 98/6/EK, a 2005/29/EK és a 2011/83/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az uniós fogyasztóvédelmi szabályok hatékonyabb végrehajtása és korszerűsítése tekintetében történő módosításáról

2 712/2020. (XII. 30.) Korm. rendelet a fogyasztóvédelemmel összefüggő egyes kormányrendeletek módosításról

3 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól

4 a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) 2. § k) pontjában meghatározott fogalom

5 45/2014. (II.26.) Kormányrendelet a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól